TELEPÜLÉSEK ÉS VÁROSOK A MÁTRÁBAN

 

Gyöngyös:   „Ahol a nap és a hegy összeér”

Gyöngyös város Heves megyében, a Gyöngyösi járás székhelye. Gyöngyöspüspöki, Mátrafüred, Mátraháza, Sástó, valamint Kékestető közigazgatási szempontból a városhoz tartoznak. A Mátra kapuja; közúton az M3-as autópályán, a 3-as főúton, illetve a 24-es országúton, vasúton pedig a MÁV 85-ös számú (Vámosgyörk–Gyöngyös) vasútvonalán közelíthető meg. Északról a várost a Mátra, délről az Alföld határolja. A várost átszeli a Gyöngyös-patak, a Külső-Mérges-patak, a Belső-Mérges-patak és a Tarján-patak. 2001-ben a település lakosságának 97,5%-a magyar, 2%-a cigány és a maradék 0,5% német vagy szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.Gyöngyös ősidők óta  szőlő –és bortermő vidék, a „Szőlő és Bor városának” is nevezik.

 A 3-as főút Gyöngyösön

 

Gyöngyössolymos:

Gyöngyössolymos egy község Heves megye Gyöngyösi járásában. A Kis-hegy déli lába alatt elterülő község Gyöngyös központjától  4 km-re északra húzódik a Nagy-patak völgyében. Gyöngyös és Gyöngyössolymos közötti távolság kevesebb mint 800 méter. Jelenlegi közigazgatási határa egészen Galyatetőig nyúlik fel; lényegében a Nagy-patak vízgyűjtő-területét foglalja magába. Gyöngyössolymos tájképileg meghatározó eleme a Mátra hegység fő tömegéből előretörő riolit kőzetanyagú Kis-hegy 383 m-es tömbje, illetve annak délnyugati letörése, a Csák-kő. Vulkáni tevékenység nyomaira utal számos gejzírkúpnak a környéken visszamaradt képződménye is (például Asztagkő, Bába-kő). A környező Mátra-aljai hátságok kedvező alapkőzete fejlett szőlőkultúra kialakulását biztosította. Az észak-déli irányú fő közlekedési útvonala a 24 136-os közút Gyöngyöshöz kapcsolja, ennek kapcsán kell megemlíteni az erdőgazdaság keskeny nyomtávú vasútját is (Gyöngyös-Lajosháza-Szalajkaház vasútvonal), mely személyszállító funkcióval rendelkezik. A 24-es főúthoz kelet felé saját bekötőúttal kapcsolódik.

 

Gyöngyössolymos - Szent Miklós templom  

 

Gyöngyösoroszi:

Gyöngyösoroszi egy község Heves megye Gyöngyösi járásában. Gyöngyösoroszi Heve megye nyugati részén, a Dél-Mátrában Gyöngyöstől É-ÉNY-i irányban 4 km-re fekvő település a Toka-patak mellett. A falu belterületi településrésze a községtől 7 km-re fekvő Károlytáró, ahol színesfémbányászat folyt évtizedeken át. Itt mintegy 70 lakóház található. Külterülete Bagolyvár, Vízgát és Templomrét egy-egy lakóegységgel. Budapest, Szeged, Nyíregyháza útirányából autóbusszal Gyöngyösig, majd onnan tovább a faluba a rendszeresen közlekedő autóbuszjáratokkal, illetve Bagolyirtást Gyöngyössel összekötő út a falun halad keresztül Vasúton a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely/Nyíregyháza-vasútvonalról a Vámosgyörk–Gyöngyös-vasútvonalon Gyöngyösig, majd onnan tovább autóbusszal. 2001-ben a település lakosságának 77%-a magyar, 23%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Tér a Katolikus templommal Gyöngyösorosziban

 

Gyöngyöstarján:

Gyöngyöstarján egy község Heves megye Gyöngyösi járásában. A Mátra déli oldalán, a Tarján-patak völgyében helyezkedik el, Gyöngyöstől 6 kilométerre északnyugatra található. A település első írásos említése 1275-ben történik Tharian Maior és Minor néven. 1451 és 1560 között mezőváros. A török hódoltság idején veszítette el ezt a rangját. Nem néptelenedett el a falu, de a lakosság sziklába vájt pincékben rejtőzött el a török elől. Egy tűzvész pusztította el 1596-ban. Az 1600-as évek végére indult fejlődésnek újra. 2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.Gyöngyöstarján a Mátra 115 nevezetű teljesítménytúra célállomása.

Gyöngyöstarján látképe madártávlatból

 

Gyöngyöspata:

Gyöngyöspata város Heves megye Gyöngyösi járásában. Ez a terület már a magyarok előtt is lakott volt. Vaskori, avar és a honfoglalás kori sírokat is tártak fel. A honfoglalás idején az Aba nemzetségnek jutott a terület. Gyöngyöspata a Mátra délnyugati lábánál, Gyöngyöstől 11 km-re nyugatra fekszik. Megközelíthető a 21-es főút felől Szurdokpüspökin keresztül, kelet felől pedig a Gyöngyöstől induló Gyöngyöstarjánt érintő alsóbbrendű úton. 2001-ben a település lakosságának 87,8%-a magyar, 11,7%-a cigány, 0,4% német és 0,1% román nemzetiségűnek vallotta magát. A 12. században épült és az idők során folyamatosan bővített, átépített Kisboldogasszony-templom a település legfőbb látványossága, illetve a benne található Jessze-fa oltár, ami Európában egyedülálló műkincs, Jézus családfáját mutatja be.

 A híres Jessze-fa oltár

 

Károlytáró:  Egykori neve: Aranybányaház

Nem önálló település, Gyöngyösoroszihoz tartozik.Ritkán lakott bányászváros Gyöngyös városától északnyugatra. Bagolyirtásról vagy Gyöngyösorosziról közelíthető meg a fakitermelés miatt rossz állapotban lévő műúton. Fénykorát 1850-től, a bányászat fellendülésétől élte. Cinket és olmot bányásztak itt nagy mennyiségben, ám amikor kiürültek a telérek, a környék elnéptelenedett. Ma is folyik a település rekultivációja, mivel szép helyen, a Nagy-völgyben helyezkedik el. A Tepelülésen nincsen bolt, vendéglátóipari egység, templom, sem iskola.

 A településeket összekőtő út sok helyen ilyen állapotban van 

 

 Pálosvörösmart:

Pálosvörösmart egy község Heves megyében, a Gyöngyösi járásban. A Mátra déli lábánál, Gyöngyöstől északkeletre és Abasártól északra, a Sár-hegy lejtőjén, illetve a Bene-patak völgyében található. A település az Aba nemzetség ősi birtoka, mely e nemzetség Csobánka ágának jutott.1304-ben itt alapítottak pálos kolostort az Aba nemzetségbeli Csobánka unokái: János fiai, Sámuel és Dávid, továbbá Péter fia Pál. A helység a török hódoltság alatt elpusztult, de a pálosok megmaradtak Vörösmarton. 1699-ben a Vörösmartot Almássy András gyöngyösi plébános el akarta foglalni, de Huszár István, a veresmarti pálosok perjele, tiltakozott ellene. 1786-ban II. József a rendet feloszlatta, ekkorra azonban a pálosok már nem laktak itt. A rend eltörlése után a helység a Vallásalap birtokába került, melynek 1848-ig volt itt földesúri joga. A pálosok egykori rendháza a későbbi községháza helyén állt. 1910-ben 429 római katolikus magyar lakosa volt. A 20. század elején Heves vármegye Gyöngyösi járásához tartozott. Pálosvörösmart 1950 és 2006 között a tőle délre fekvő Abasár része volt. A köztársasági elnök 2003-ban hozott határozata alapján 2006. október 1-jétől ismét önálló község.

 Pálosvörösmart határában

 

Abasár:

Abasár egy község az Észak-Magyarországi régióban, Heves megyében, a Gyöngyösi járásban. A Mátrai borvidék meghatározó települése. Itt található Magyarország legmagasabban fekvő szőlőtermesztő vidéke, a Sár-hegy. A Mátra déli lábánál, Budapesttől 90 km-re, Gyöngyöstől 8 kilométerre északkeletre, a Sár-hegy lejtőjén, illetve a Bene-patak völgyében helyezkedik el. Közúton a 3-as főútról, Mátrafüred (24-e főút) felől, vagy a Verpelét - Kisnána - Domoszló - Markaz - Abasár közötti úton érhető el. A közúti tömegközlekedést főleg a Mátra Volán Zrt. autóbuszai végzik. A környék már i. e. 2500 körül lakott volt. A település eredeti neve Saár volt, először 1261-ben említették. Egészen 1522-ig az Aba nemzetség birtoka volt, ők I. Istvántól kapták ezt a területet. Magát a falut Csaba nádor és fia, Aba Sámuel alapították. Aba Sámuel monostort is alapított itt, ahol 1044-ben őt magát is eltemették. A falu a 14. században a Csobánka család tulajdonába került, majd a Kompolthy családé lett, akiktől 1552-ben került az Országh család birtokai közé. 2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.

 Aba Sámuel szobra Abasáron

 

Visonta:

Visonta egy község Heves megye Gyöngyösi járásában. A település a Mátra déli lábánál, Gyöngyöstől keletre található. Megközelíthető a 3-as főútról. A települést keletről a Bene-patak, délről a Borhy-völgyi-patak határolja. 2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.

A Visonati Hőerőmű: A visontai telephelyű Mátrai Erőmű Zrt. a magyar villamosenergia-rendszer egyik megbízható alapegysége. Fő tevékenysége a villamosenergia-termelés. A 950 MW beépített teljesítménnyel rendelkező Mátrai Erőmű Zrt. az ország legnagyobb széntüzelésű erőműve. A társaság saját bányáiban külfejtéses technológiával termelt lignitből állít elő villamos energiát. A társaság a magyar nemzetgazdaság villamosenergia-fogyasztásának mintegy 13%-át termeli.
Az Észak-Magyarországon végighúzódó közel 1 milliárd tonnás lignitvagyon tartós biztosítékot ad a cég működéséhez és a jövőbeni energetikai fejlesztési terveihez.
A Társaság legfőbb törekvése, hogy belső intézkedések, fejlesztések és új stratégiák által hosszú távon, gazdaságosan és versenyképes áron állítson elő villamos energiát.

 A Mátrai Hőerőmű látképe a Kozmári-kilátóból

 

Markaz:      "Ahol a Mátra és az Alföld összeér"

Markaz egy község Heves megye Gyöngyösi járásában. Markaz a Mátra hegység lábánál, Gyöngyöstől 14 km-re, a Verpeléten át Egerig vezető út mentén található. Északról erdős vidék, délen 154 hektár vízfelületű tó határolja .Az itt élők szőlőműveléssel és bortermeléssel foglalkoznak. A falu határában napfényben gazdag, optimális mikroklímájú területen már az 1400-as évektől gondosan művelt szőlők díszlenek, amelyekből kiváló minőségű, karakteres borokat készítenek a borosgazdák. A falu mikroklímája kiválóan alkalmas szőlőművelésre, melyre már az 1400-as évekből találunk adatokat. Az 1742-ben érkezők az elvadult szőlőket újratelepítették, s a szőlőterület nagysága szépen gyarapodott. Az elpusztult szőlőültetvények helyére az 1890-es évektől megindult a kormány által kedvezményes hitelekkel támogatott új szőlőfajták telepítése. A két világháború között a lakosság 90%-a a mezőgazdaságból élt. A szövetkezeti gazdálkodás 1949-ben kezdődött, s 1953-ig működött a Mátra Termelőszövetkezet, majd 1960-ban megalakult a Mátravölgye MgTSZ, melynek jelenlegi jogutódja a Mátrabor 2000 Rt. A Mátrai Erőmű Zrt. víztározója elsősorban ipari célokat szolgál, de az erőmű egyesületein keresztül jóléti hasznosítás is biztosított. Így az engedéllyel rendelkezők horgászhatnak, csónakázhatnak, vitorlázhatnak, szörfözhetnek a tavon. A tó felülete 154 ha, 8,7 millió köbméter vizet tárol, legnagyobb mélysége 14–15 m. Kedvezően befolyásolja a mikroklímát, így a körülötte lévő mezőgazdasági termelést is. Partján és a környékén 400 épületből álló településrész biztosítja a pihenést. A községtől északnyugatra fekvő 631 m magas Hegyes-hegy déli nyúlványán, a Várbércen (460 m) találjuk a markazi vár romjait. A köves Tatár-mezőből (korábban lőtér) három oldalról meredeken emelkedik ki a Várbérc, amely csak északról kapcsolódik közvetlenül a Hegyes-hegyhez. Megközelítése a zöld háromszög és a zöld L jelzésen lehetséges. A falu közepén melegvizű forrás fakad, mely télen sem fagy be. Ezt zsilippel elrekesztve kicsiny tóvá szélesedik. Régebben itt mostak a falu asszonyai, ma díszhalakkal betelepítve hangulatos pihenőhellyé vált.

                       Markazi látkép - háttérben a Keleti-Mátra csúcsai

 

Domoszló:

Domoszló egy község Heves megye Gyöngyösi járásában. A Gyöngyösi kistérségben, a Mátra déli oldalának egyik mély völgyében fekszik. A települést a Závoza-patak szeli ketté. A falu határában található az ország egyik legtisztább vizű, háborítatlan környezetű mesterséges horgászó tava, melyet a hegyekben eredő Tarjánka-patak vize táplál. Budapesttől 97 km-re, Gyöngyöstől 19 km-re. Domoszló határában állt egykor a tatárjárás után épült Oroszlánkő vára is, az Aba nemzetségből származó Kompolthiak ősi fészke. (Ma már csak romai láthatóak.) Domoszlótól öt és fél kilométerre északnyugatra a Mátra középső részén 602 méteres magasságban találhatóak Oroszlánvár csekély romjai. Valószínűleg már a tatárjárást megelőzően is létezett valamiféle erődítés a hegy tetején. 2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

 A Domoszlói-tó (Domoszlói-víztározó)

 

Kisnána:

Kisnána egy község Heves megye Gyöngyösi járásában. A Mátraalján található Gyöngyöstől kb. 25 kilométerre, Egertől megközelítőleg ugyanekkora távolságra fekszik. Közeli települések: Domoszló és Verpelét. 2001-ben a település lakosságának 88%-a magyar, 8%-a szlovák és 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A Kisnánai vár: Építése a 11-12. századra tehető, pontos időről okirat nem szól, de az Aba nemzetségbeli Csobánka családot teszik meg építtetőnek.

Első ismert birtokosa Csobánka Pál, azonban az Árpád-ház kihalása után Károly Róbert ellen fordult így a későbbi király a területet elvette tőle, s  Kompolti Péternek adományozta. Halála bekövetkeztével Gergely fia örökölte a teljes földterületet, ki Nánairól Domoszlayra változtatta nevét. A család nevei apáról fiúra változtak, így amikor Luxemburgi Zsigmond az 1415. évben Domoszlay Mihály fiának, Lászlónak adta, Kompolti László került az oklevélre. Így megerősítette a család tulajdonjogát a vár felett. Kölcsönös örökösödési szerződés útján a Guthy Országh család birtokába került. 1543-ban Losonczy István azonban még hivatalos gazdája, Országh László halála előtt elajándékozta rokonának: Móré Lászlónak. Móré ingerelte kisebb csapásokkal a törököket, kereskedőket ölt meg, fosztott ki, rabolt, ezért a törökök elfoglalták a várat.1560 után a várat már nem állították helyre. A török uralom után a vár több birtokos kezén is megfordult, akik azonban nem laktak itt, így a környékbeli lakosság építőanyagként használta a várat. 1940 körül Nána község leventéi gyakorló terepet alakítottak ki a várban és feltárták a gótikus vártemplom belsejét. A vár teljes feltárása 1962-1966 között történt, helyreállítással egybekötve. Ma vármúzeum működik benne.

Móré Legendája: A kisnánaiak elbeszélése szerint Móré László rengeteg rabolt vagyonát, kincsét, ékszereit a vár török elpusztítása előtt elásta a vár területén. Valóságalapja azonban nem ismert, mivel az egyértelmű bizonyíték (maga a kincs) a mai szerelemnapig nem került elő, így megmarad a népek, a magyar nép mondái között.

 Légifotó: Kisnána és a vár

 

Mátrafüred:

Mátrafüred egy település Heves megyében a 24-es főút mentén, közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozik. Mátrafüred a Mátra hegység déli oldalán, a Kékes tömbjének délnyugati lábánál fekszik 320‑390 méteres tengerszint feletti magasságon a Bene-patak partján. A tőle délre lévő Gyöngyöst és az északra fekvő Mátraházát a 24-es főúton lehet elérni. Megközelíthető kisvasúton is, a Mátravasút Gyöngyös‑Mátrafüred vonalán. Mátrafüred határában a Somor- és a Csatorna-patakok közötti Benevár-bérc déli végén 471 méter magasságban található Bene várának romja. A vár nevét feltehetően Bene vitéztől kapta, aki Árpád fejedelem Edömér nevű vezérének unokája volt és pogány földvárat épített a Benevár-bércen. A tatárjárás során elpusztult kezdetleges földvár helyén Csobánka ispán épített új kővárat, mely nemzetségének székhelye lett. A 14. század elején ez volt az egész Mátra vidékének legkorszerűbb erődítménye. A várat feltehetően a husziták pusztították el a 15. század közepén. Jelenleg a vár palotarészének falai és néhány szakaszon a várfalak maradványai láthatóak részben helyreállított állapotban. Régen a vártól délre, a Kőporos-tető 400 méter magas fennsíkján volt Bene falu, aminek első írásos említése 1301-ből származik. Mátrafüredet Benepusztának, Beneváraljának is nevezték. Fellendülését a turizmus elterjedése hozta, amit turistalétesítmények kiépítésével az 1887-ben megalakult Mátra Egylet indított el. A Bene feletti hegygerinceken kilátók (Kozmáry-kilátó), a völgyekben forrásfoglalások, menedékházak, pihenőhelyek épültek. Mátrafüred mai nevét 1893-ban kapta hidegvizű fürdőjére utalva, (Ó)Tátrafüred mintájára. Ebben az évben már működött első fürdője. A településen élők számára már a millenniumi évektől kezdve rendszeresen felmerült az önállósodás, Gyöngyösről való leválás gondolata. A 2005. szeptember 25-i népszavazáson a lakosok többsége az önállósodás mellett döntött, de a belügyminiszter nem terjesztette elő a kezdeményezést a köztársasági elnökhöz.

 Mátrafüred látképe a Kozmári-kilátóból. Háttérben a Kékes.

 

Sástó:

A Sás-tó Magyarország legmagasabban fekvő tava a Mátra hegységben. Kiváló csónakázó- és horgászhely. A köré kiépült üdülőövezet és kemping a hasonló, Sástó nevet viseli, a Mátrába látogatók egyik legkedveltebb úti célja lett. A Gyöngyöshöz tartozó Mátrafüredtől északra fekszik, a 24-es főútvonalon. A tengerszint feletti magassága 507 méter. Az esővíz által táplált lápos mocsaras tavakat 1960 körül kezdték üdülőhellyé alakítani. Az idők alatt feltöltődő medreket kitisztították és egybe nyitották. A mai tó átlagos mélysége 1 méter. A vízfelület rendberakása után megindult az idegenforgalmat kiszolgáló létesítmények építése is, így Sástó kiváló csónakázó- és horgászhely. Sajnos, a terület erős átépítése miatt a régebben itt honos életközösségek jelentős része sérült, vagy teljesen eltűnt a környékről. Sástón található az egyik legszebb panorámát nyújtó mátrai kilátó is, amit egy üzemképtelen fúrótoronyból alakítottak ki (Szeged melletti Algyőről szállították ide). A torony 50 méter magas, kilengése nagy, tetején és oldalán adó-vevő és adósugározó készülék található. Esős időben veszélyes, csúszós, szép kilátást nem nyújt. A kilátó elődjét, a Károly-kilátót a 24-es főút menti erdőbe szállították, ahol most elhagyatottan áll. A településrész jól kiépült; kemping, abc, éttermek és büfék találhatók itt.2006 októberében téli-nyári bobpálya nyílt a sástói kőbánya területén.

 Sás-tó háttérben az 50m magas fúrótornyból kialakított kilátóval.

 

Mátraháza:

Mátraháza egy üdülőhely a Mátrában. Közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozik. A Mátra hegy gerincén fekvő 650-700 méter tengerszint feletti magasságban fekszik, 10 km-re észak-északkeletre Gyöngyös központjától. A Gyöngyöst Egerrel összekötő 24-es főúton közelíthető meg. Kékestetőtől 2 km-re délnyugatra van. 1930-ban a Mátra Egylet egy menedékházat épített ide. Ez volt az első épület és egyben a Mátra első menedékháza. A település neve is innen származik. A pagodára emlékeztető épület ma is áll, de használaton kívül van, omlik, pusztul. 2006-ig szállodaként funkcionált, de azóta zárva van. Mátraházát a könnyű megközelíthetősége, és a Mátra hegy belsejében elfoglalt helye kitűnő túra-kiinduló ponttá teszi. A téli sportok kedvelői körében is gyakori úti cél. A Kékes – Mátraháza között elhelyezkedő „Déli-sípálya” Magyarország leghosszabb lesiklópályája. Az 1,8 km hosszú, 330 méteres szintkülönbséggel rendelkező pálya közelében egy életveszélyeséé vált, 1990-es években elhagyott síugró sánc is van, melyet a Parádóhutára vezető „sárga +” turistajelzésen lehet megközelíteni, Mátraházáról kb. 15 perc sétára található FELMENNI TILOS ÉS ÉLETVESZÉLYES!!!!. Telente külön síbuszokat indítanak innen a Kékesre, síversenyeket is rendeznek.Klimatikus adottságai a légzőszervi betegségekben szenvedőknek nyújt enyhülést. A gyógyüdülés a Nagy-Somor tetőn létesített tüdőszanatóriumban, az Állami Gyógyintézet Mátraházi épületében lehetséges, a szanatórium a gyógyítás mellett szállodaként is funkcionál.

 A Pagoda Mátraházán - Műemléknek nyilvánított épület

 

Kékestető:        "Hazánk teteje"

A Kékes vagy Kékestető Magyarország és a Mátra legmagasabb hegycsúcsa. 1014 méter magas, a Mátra hegységben található. Innen indul az ország leghosszabb sípályája, a  „Déli-sípálya” amely közel 2km hosszú. Tetején tv-torony található, amelynek 2 legalacsonyabb szintje kilátóként látogatható. A csúcson egy nemzeti színűre festett kő jelzi a magassági pontot. Mint hazánk egyik legjelentősebb klimatikus gyógyhelye (vetekedik a 2500m feletti Tátra hegység gyógyhatású levegőjével), illetve síközpontja, jelentős turisztikai célpont. Közigazgatásilag Kékestető néven Gyöngyöshöz tartozik. 1000 m magasságban, a csúcshoz közel található a Mátrai Gyógyintézet kékesi egysége, amely a kedvező klimatikus viszonyok miatt épült. A napsütéses órák száma meghaladja az évi 2000-et, különösen magas a napsütéses órák száma szeptember-októberben és januártól március végéig. A hőmérséklet napi ingadozása kiegyenlített, nyáron általában nem haladja meg a 26 °C-ot, míg télen nem süllyed −15 °C alá. Hegyvidéki sajátosság, hogy alacsony a páranyomás és magas a nedvességtartalom. A légnyomás 10%-kal alacsonyabb, ingadozása viszont kiegyenlített. A levegő por- és pollenszegény, a háziporatka ezen a magasságon már nem él meg.

A Tv-torony: Kékestetőn már 1958-ban épült egy torony, a kemény mátrai andezitből, de az azonban már kevésnek bizonyult, elavulttá vált (ma is áll a nagy torony mellett). Tőszomszédságában 1981-re megépült az utóda, és hozzá a kiszolgáló épület. A tengerszint felett 1200 méteres magasságig nyúlik a karcsú antennatorony. Helyet kaptak benne az adótermek, a mérőhelyiségek, a laboratóriumok, a raktárak. A 186 méter magas toronynak csak az alsó 86 méteres részét készítették vasbetonból, a következő 80 méter viszont acélszerkezetű, míg a felső 20 méter üvegszövettel merevített műanyag henger. Az építéshez 1300 köbméter vasbetont és félezer tonna acélszerkezetet használtak fel. Jelenleg az Antenna Hungária Zrt. üzemelteti a tornyot. Helyet kapott benne az egyik szinten egy zárt körpresszó. Fölötte pedig szabad kilátó rész működik. Nyitva tartás 9.00-tól nyáron 18.00-ig, télen 16.00-ig. A kilátóból Észak felé a Tátráig, Kelet felé a Parádi-medencéig és a Bükk-hegységig, Dél felé (tiszta időben!) egészen a Magyar-román határig, Nyugat felé pedig a Budai hegyeken túlig ellátni.

 A nemzeti színűre festett magasáágot jelölő kő Kékestetőn

 

Parádsasvár:

Parádsasvár egyközség Heves megye Pétervásárai járásában. Parádsasvár a 24-es számú főút mellett helyezkedik el. Gyönyörű földrajzi, természeti környezetben fekszik a Mátra északi oldalán. A falu Galyatetőtől keletre, a parádi katlan felső végében elnyúló 400 méter magas fennsíkon helyezkedik el. A faluból szemet gyönyörködtető kilátás nyílik az őt körbe ölelő hegycsúcsokra, azaz a Mogyorós-oromra, a Nagy-Lipótra, Galyatetőre, Kékestetőre, Bagolykőre, a Csór-hegyre, a Vadak-ormára, a Hármas-tetőre és a Vár hegyekre. Közigazgatásilag a településhez tartozik még Rudolf-tanya, Áldozó és Fényespuszta is. A környékbeli falvak, Parádsasvár, Parádóhuta, Parád és Parádfürdő története szorosan összekapcsolódik. Először 1549-ben említik írott formában ezen településeket. II. Rákóczi Ferenc 1710-ben a Som-hegy alatt alapította meg az üveghutát, mely 1770-ig a régi helyén üzemelt. Maga az üveggyártás ezután sem vonult ki a faluból, a 18. század második felétől 2005-ig szinte folyamatosan jelen volt a településen. A 19. században egyre erőteljesebben fejlődött az üveggyártás a faluban. 1881-ben megépült a falu ékköve, a Károlyi-kastély Ybl Miklós tervei alapján, mely ma ötcsillagos luxusszállóként üzemel. Parádsasvár 1947-ben alakult önálló községgé, területe ezt megelőzően Bodonyhoz és Parádhoz tartozott. Elnevezése kezdetben a Sasvár kastélyról Mátrasasvár volt, amit a következő évben változtattak Parádsasvárra.

 A Sasvár emlékmű Parádsasváron

 

Parádóhuta:

Parádóhuta egy kicsi község Heves megye Pétervásárai járásában. Közigazgatásilag Parádhoz tartozik, Kékestető lábánál fekszik, ez a legközelebbi település a csúcshoz. Sok turistaút kiinduló –és végpontja. A helység különlegessége a két cseviceforrása: a Klarissza-csevice szépen foglalt ivócsarnokos kútja és a Tót-berki-csevice. Kedvelt üdülőhely.

Kilátás Parádóhuta utcáiról az 1014m magas Kékesre

 

Parád:

Parád nagyközség Heves megye Pétervásárai járásában. A Mátra északi oldalán, a Parádi-Tarna völgyében avagy a Parádi-medencében fekszik. Közúton elérhető a 24-es főúton. Közigazgatásilag hozzá tartozik Parádfürdő és Parádóhuta. A helység legismertebb és legfontosabb kincse többféle gyógyvize. Ezek egyike savanyúvíz, az úgynevezett Parádi-víz, amely a vulkáni működés utóhatásaként jelentkező tipikus csevice. A csevice kénes vegyületeket tartalmazó gyógyvíz. A másik fontos, főleg a gyógyászatban használt gyógyvíz a sósvíz, vagyis a timsós fürdővíz, amit már 1813 óta használnak gyógyításra. Egy ilyen hideg vizes timsós vizű fürdő működött nagyon sokáig Parádfürdőn (a település neve is innen ered) ami sajnos már nem üzemel. Az Ilona-völgyben (Sándorréten), az Ilona-vízeséshez vezető úton találjuk a Szent-István csevicét, amelynek gyógyhatású vize szabadon merhető egy gyűrűskútból. Innen közelíthető meg gyalogosan a természeti szépségekben gazdag Ilona-völgy és Magyarország  legnagyobb természetes vízesése, az Ilona-völgyi vízesés, amely 10m magasból ömlik. Más értékeket is találunk Parádon: palóc népi építészeti emlékek, a Palóc-ház, ma is élő népi mesterségek, lovas hagyományok. Nagyon híres a 24-es főút Parád előtti szakasza mellett álló ősgesztenyés. 2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

 A 24-es főút két oldalán sorakozó ősgesztenyés Parád előtt

 

Parádfürdő:

Parádfürdő közigazgatásilag Parád nagyközséghez tartozik Heves megye Pétervásárai járásában. A Mátra északi oldalán, a Parádi-Tarna völgyében fekszik, a Fehérkő, a Jámborhegy és a Kékes csúcsának tövében, a 24-es számú főút mentén, 200 - 250 méter magasan. A Parádfürdői völgyet 1730-ban említették először gyógyhelyként. Parád többféle gyógyvízkinccsel rendelkezik, melyek között legismertebb a kénes vegyületet tartalmazó „csevice” és a vastimsós fürdővíz, melyet 1813-tól gyógyászati célokra használnak.1827-1829 között nagymérvű építkezések történtek a gyógyvíz források környékén. Szállodákat emeltek, kialakítva ezzel a közkedvelt Parádfürdőt. Az 1850-es években Parádfürdő a Károlyi grófi család tulajdonába került és további dinamikus fejlődésnek indult. A vasút megjelenésével Parádfürdő tovább fejlődött. A vasútállomás nem Parádon épült ugyan, hanem Recsken, ám a Károlyi család az állomást „Parád” névre keresztelte, hogy még ismertebbé tegyék a települést.1854-ben épült a Zsuzsanna lak, 1865-1866-ban a timsós-tó, 1873-ban – Ybl Miklós tervei alapján - a Hotel Parád (Ybl Szálló), melyhez később emeletet építettek és 1893-ban épült az Erzsébet szálló, ma ebben az épületben található az Erzsébet királyné Parkhotel.1880-ban, Ybl Miklós tervei alapján gróf Károlyi György uradalmi istállót építtetett, melyet díszes külseje és vörös márvánnyal díszített belső kialakítása miatt Cifra istállónak neveztek. Az eklektikus stílusú épületben 1971 óta kocsimúzeum látható.1892-ben adták át közönségnek az első vendéglőt, melyet Haranghy Jenő festőművész festményei díszítenek.. A meglehetősen rossz állapotban lévő épületben ma a Freskó étterem és szálló ma már nem üzemel. A XIX. század végére 6 szálloda, 7 kisebb lakóház, 180 teljesen felszerelt lakószoba volt használatban. A fürdőket a fürdőorvos utasítása szerint látogatták a betegek és a fürdőorvos mellett egy ápolónőt is foglalkoztattak. A fürdőtelep XIX. századi dinamikus fejlődése során keletkezett Észak-Magyarország legszebb, legnagyobb (10 hektár) sétáló- és gyógyparkja. Az 1930-as években létrejött Nemzeti Közművelődési Alapítvány átvette Parádfürdő működtetését. 1932-ben bővítették a szállodákat, 1934-ben egy rendeletben Parádfürdői Gyógyfürdő néven az intézetet gyógyfürdővé minősítették.1936-1937-ben Parádfürdő szinte egészében elnyerte mai képét; a fürdőtelep és a régi épületek lebontásával új épületek építésére került sor. A régi fürdőtelep helyén új gyógyszálló épült, melynek földszintjén a vasas-timsós fürdő és a szénsavas fürdő szolgáltatásainak igénybevételére 32 kabint rendeztek be, és itt alakították ki a férfi- és női osztállyal rendelkező Vízgyógyintézetet, azaz Gyógyfürdő-kórházat. Az intézetben klinikai laboratórium működött, a betegeket két orvos és egy ápoló látta el. Az 1930-as évek elején évente több mint 2000 beteget kezeltek itt. A mai társalgó területén kaszinó üzemelt, volt étterem, kávéház és akkor épült az oszlopos körfolyosó. A második világháború kisebb-nagyobb pusztításokat végzett az épületekben. Az 1942-es felmérések szerint ez időben a parádi gyógyfürdőt 6 szálloda és 3 villa jelentette, összesen 275 szobával. Tulajdonosa - változatlanul – a Nemzeti Közművelődési Alapítvány volt, majd 1952-ben létrejött a Parádfürdői Állami Kórház. Sajnos ma már ezek a létesítmények nem üzemelnek, elhagyottan állnak Parádfürdőn.

A régi állami kórhaz - ma nem üzemel, ahogy a gyógyfürdő sem.

 

Bodony:

Bodony község Heves megye Pétervásárai járásában. A Mátra északi lábánál, dombok között, Parádtól 3 kilométer távolságra helyezkedik el. Bodony Árpád-kori település, mely egykor az Aba nemzetség birtoka volt. Nevét először az egri káptalan 1275. évi határjáró levele említi meg. A 19. század elején, 1837-ben a debrői uradalom tartozéka, melyet Ulmann Móricz vett bérbe. Az itteni Grassalkovich-birtokot 1841-ben gróf Károlyi György vette bérbe, utóbb 1854-ben meg is vásárolta, majd 1876-ban hitbizománnyá alakította át, melynek gróf Károlyi Mihály lett a haszonélvezője.1904. július 11-én egy nagy tűzvészben az egész község teljesen leégett. 1910-ben 1684 lakosából 1672 magyar volt. Ebből 1674 római katolikus volt. A 20. század elején Heves vármegye Pétervásárai járásához tartozott. 2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Népviselete és hagyományai mellett legnagyobb híressége temploma, amelynek szentélye sokszögben záródik. Temetőjében XVII. Századi harangláb áll, a községháza palóc építészeti hagyományokat őrző tornácos parasztház.  A falu határában a Kata-réti-patak duzzasztásával víztározó épült.

 A házak fölé magasodó bodonyi templom

 

Recsk:

Recsk egy nagyközség Heves megye Pétervásárai járásában. Heves megye északnyugati részén helyezkedik el, Gyöngyöstől 34 kilométerre, Egertől 24 kilométer távolságra. Elérhető a 24-es főúton. Az első hiteles említés a településről az Anjouk korában keletkezett, a 14. század elején Recsky Demeter volt a tulajdonosa. (Innen ered a település mai neve) A település nevét 1329-ben Rexy alakban rögzítették. A község neve 1478-ban Rekch névalakban szerepel. 1887-ben Recsk a Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonalon vasútállomást kapott. Az akkori életviszonyok miatt már 1903-ban megkezdődött az első kivándorláshullám  Amerikába, amely csaknem minden családot érintett. Egy 1912-ben Clevelandben megjelent magyar nyelvű lap 873 recski lakos kivándorlását említi. Az első világháború tovább tizedelte a lakosságot. Több mint 160 ember esett hadifogságba, és legalább ennyi esett el a háborúban. Sok családnál a gyász és a nélkülözés évei következtek. Ma emlékmű őrzi a háború halottainak emlékét. A recski és mátraderecskei település egy községet jelentett ezekben az időkben. 1921-ben került sor a két község különválasztására. Egyházi vonalon csak 1932-ben válik ketté a két község. 1929-33-ban elkezdődött a gazdasági válság és ezzel megindult a második kivándorláshullám Amerikába. 1948-ban az érbánya létszámának visszafejlesztésével ismét sok recski vált munkanélkülivé. Recsknek 1950-től lett önálló tanácsa. Kezdetben a pétervásárai, 1966-tól az egri járáshoz tartozott. 1984. január 1-től Eger városkörnyéki községe lett. 1990-től önkormányzat vette át a falu irányítását. 1950 októbere és 1953 ősze között a község melletti kőbánya közelében működött a recski kényszermunkatábor amelyet a magyar gulagnak is neveznek, a kor mintegy 100 internáló- és munkatábora közül a leghírhedtebb. Az 1953-ban nyomtalanul megsemmisített tábor feltételezett helyén 1996-ban emlékhelyet létesítettek „Recski Nemzeti Emlékpark” néven. 2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Recsk nagyon régóta foglalkozik a rézérc bányászásával, anno egy pásztor lelete alapján (15kg-os rézérctömb a Remete-patakban) lendült fel a bányászat.

 Recsk a közeli dombokról. Háttérben a Magas és a Keleti-Mátra.

 

Mátraderecske:

Mátraderecske egy község Heves megye Pétervásárai járásában. Pétervására déli szomszédjában, Mátraballa és Recsk között, a Mátra északi lábánál található kiránduló- és gyógyfürdőhely. Érinti a Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal. A 23-as és a 24-es főutat összekötő mellékút halad át rajta. A falu nevét már az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzék is említette De Reske néven, tehát ekkor már egyháza is volt. Később, 1479-ben pedig Derechke néven említették. A község határában állnak a Kanázsvár romjai is.

Kanázsvár: A  263 m magas Balta-hegy csúcsán áll a hajdani Kanázsvár egy tornyának kb. 15 m magas falmaradványa. A tornyot egy széles sáncárok választotta el a keletre húzódó hegygerinctől. Építéséről nincsenek pontos adatok, csak feltevések: 1562-ben Gúthi Országh Kristóf emeltette vagy 1571-ben Recsky Demeter fiai építtették. Mivel hadi jelentősége nem volt, nem védték és Eger eleste után török kézre került, akik lerombolták. Ma kedvelt kirándulóhely a vár és környéke.

Mátraderecskei Mofetta: Magyarországon Mátraderecskén található az ország egyetlen (Parádfürdőn kívül) szén-dioxidos gázfürdője (mofetta), a Mátraderecskei Széndioxid Gyógygázfürdő. A mátraderecskei mofetta gázfürdő Mátraderecskén található, Magyarország egyetlen szén-dioxidos (CO₂) gázfürdője (a Parádfürdői, jóval kisebb mofettán kívül), mofettája, ahol már legalább hatvan éve szivárog a falu alatt futó vulkáni törésvonalból a szén-dioxid gáz. A felszínre egy földrengés hozta 1992-ben. Jelenlegi ismereteink szerint a szén-dioxid szárazfürdő alkalm

Oldal: Mátrai települések
I ♥ Mátra - © 2008 - 2024 - ilovematra.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat